|
Háttértárolók,
alkönyvtárak és fájlok struktúrája A
számítógép az általa használt információt fájlok formájában tárolja. A
fájlokat a háttértárolón
(gyökérkönyvtárban)
valamilyen szempontú csoportosítás szerint (Pl. Egy programba
tartozó fájlok, egy adott program által létrehozott adatok.) fiókokban = alkönyvtárakban helyezzük el.
A
háttértároló (gyökérkönyvtár)
neve: mindenkor egy betű és egy kettőspont. Név, útvonal meghatározásakor
a kis és nagybetű között a gép nem tesz különbséget! Pl. a:
(
1,44 MB tárkapacitású. Az első számú hajlékonylemez.
) b:
( 1,2 MB tárkapacitású. Nincs
a gépekben. ) c:
( Akár több száz GB tárkapacitású. Első számú merevlemez.
) d:
( Akár több száz GB tárkapacitású. Második számú merevlemez, vagy CD,
DVD-ROM. ) e:
(Akár több száz GB tárkapacitású. Harmadik számú merevlemez, vagy CD,
DVD-ROM. ) Alaphelyzetben
a számítógép négy merevlemez eszközt képes
müködtetni. Primery
csatlakozóhoz tartozik 1 db master, és 1 db
sliver Secundery
csatlakozóhoz tartozik 1 db master, és 1 db
sliver Hogy
mely eszköz milyen pozíciót foglal el, azt az eszközön lévő "jumper"
megfelelő csatlakoztatásával lehet eldönteni. Az
alkönyvtár neve: Hagyományosan
8 egybefüggő angol karakter ma már 256 akár magyar ékezetes karakter. (16
karakternél hosszabb alkönyvtár név nem javasolt) Elsősorban a felhasználó
számára nyújt információt az alkönyvtár tartalmáról. a:\adatok
(
A vastagított betűvel szedett szöveg egy útvonalat, címet fejez ki,
miszerint az a: meghajtón egy
adatok elnevezésű alkönyvtár
található. A "\" karakter elválasztja a címzés
szintjeit, ahogy a postai levélcímzésben is szintek vannak: Budaörs\Szív u. \41 sz.)
Háttértároló tárolókapacitásának függvényében több száz, több ezer
alkönyvtár hozható létre közvetlenül a meghajtón (a gyökérkönyvtárban),
illetve bármelyik alkönyvtárban. Így a gyakorlatban a háttértárolón
úgynevezett alkönyvtár fastruktúra alakul
ki. Az
alábbi példában egy C:
háttértároló (gyökérkönyvtár) feltételezett alkönyvtár
fastruktúrája látható:
C :
__ Documents
and Settings
__VIRUS
__TOMOR
__WINDOWS
__SYSTEM
__OFFICE
__
WINGAMES
__TEMP A
fájl neve három részből
tevődik össze. 1;
adatnév: Hagyományosan 8
egybefüggő angol karakter ma
már 256 akár magyar ékezetes karakter. (16
karakternél hosszabb fájl név nem javasolt) Elsősorban a felhasználó
számára nyújt információt a fájl tartalmáról. A számítógép a név helyén,
mint karaktersort veszi figyelembe. 2;
kiterjesztés: Maximum 3 egybefüggő angol karakter az adatnévtől " ." ponttal elválasztva.
Elsősorban a gép számára szolgál fontos információval. A számítógép e
három karakter alapján ismeri fel, mint fájltípust. Grafikus operációs
rendszer esetén indítja az aktuális fájlt működtető programot. A
gyakorlott felhasználó az ismeretlen nevű fájlokat szintén e három
karakter alapján tudja típus szerint behatárolni.
level.txt (A txt kiterjesztés alapján egy
DOS alapú szöveges fájl)
mario.exe (Az exe kiterjesztés alapján
egy futtatható program fájl) A
fájl útvonala (címzése): A fájl, vagy a gyökérkönyvtárban (közvetlenül a
háttértárolón, vagy az alkönyvtárak valamelyikében helyezhető
el). C:\LEVEL.TXT
(Közvetlenül a c:
gyökérkönyvtárban van a fájl) C:\WINDOWS\ADATOK\LEVEL.TXT (A
fastruktúra adatok nevű alkönyvtárában van a fájl) 3;
atributum:
Egy "láthatatlan" címke a fájl neve mellett, miszerint a fájl hagyományos
megjelenítésben: 1;
látható vagy rejtett 2;
írható vagy csak
olvasható... A
táblázat a számítógépen leginkább előforduló kiterjesztések listáját
tartalmazza. /megközelítőleg sem a teljesség
igényével/
Összefoglalva:
Amennyiben meg kívánjuk határozni egy fájl helyét, egybefüggően,
helykihagyás nélkül kell leírni azt a címet, ahol a fájl
található. C:\WINDOWS\ADATOK\LEVEL.TXT C:
= Háttértároló (gyökérkönyvtár) \
= Címzésszintet elválasztó karakter WINDOWS
= Alkönyvtár a C: háttértárolón ADATOK
= Alkönyvtár a WINDOWS alkönyvtárban LEVEL.TXT = A keresett fájl neve
|